História

Vážení návštevníci,

v krátkosti Vám  približujeme niektoré momenty zo života, činnosti Mestskej knižnice Želiezovce. Zľahka sa pritom  opierame o niekoľko dejinných momentov.

Naše osídlenie malo trochu šťastia v histórii aj v tom, že prácu, živobytie  pre poddaných, poskytovala v stredoveku grófska rodina Esterházy. Tu môžeme nájsť možno prvé stopy systematickej zbierky kníh, založenie obsiahlejšej knižnice, aj keď obmedzené v možnosti širšieho využívania. Eleonore Breunnerovej –potomka grófskej rodiny, exlibris môžeme vidieť v niektorých zachovalých knižných dokumentoch.

Ďalšie knižné zbierky na území mesta boli vytvorené v roku 1903 až 1907 v tzv. „Úri kaszinó“, kde v roku 1940 doktor Mozsáry József ako predseda podpísal v § 4 v stanovách zriadenie účelovej knižnice.

Vo „Vlastivednom slovníku obcí na Slovensku“ zv.III sa dočítame na strane 378, že v roku 1907 bola založená „Knižnica remeselníckeho obchodného krúžku“ a mala 1031 zväzkov / Ipartársulási gazdasági kor/.

Od roku 1932 boli zriaďované aj školské knižnice napríklad v maďarskej reformátskej, i katolíckej školy / Református Elemi Iskola, Római Katolikus Népiskola /, aj meštianska škola s malou knižnicou / Magyar Királyi Állami Polgári Leány és Fiúiskola/.

Pán Komzsík József pri zriadení Okresného živnostenského spoločenstva v roku 1937 založil malú príručnú odbornú knižnicu / Járási Ipartársulat/ . V roku 1939 bola taktiež v Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó állomás –  založená a využívaná odborná knižnica. Tieto školské knižnice zanechali po sebe v rodinách želiezovčanov mnoho kníh a v nich samozrejme i vzácne pečiatky týchto inštitúcií.

Koncom vojny bolo želiezovské „Kaszíno“ zbombardované a zbytky kníh z knižnice sa dostali do súkromných rúk, žiaľ k nám do zbierky vzácnych tlačí sa nedostali.

Ďalšie roky po vojne, v 50-tych rokoch sa zriaďovali prvé knižnice, Želiezovce boli mestom okresným a mali svoju Okresnú ľudovú knižnicu, tu na námestí, zachovali sa nám pôvodné pečiatky, prírastkové knihy. Fotografie z tejto doby máme už v našom albume, prvou riaditeľkou bola pani Alžbeta Herzová. Rok 1960- po zrušení okresu zostala Mestská ľudová knižnica v nových priestoroch na Mierovej ulici po bývalom Okresnom súde s 2 pracovníkmi.

Ďalšie kroky zachytáva už aj mestská kronika, ktorá píše aj o počte kníh, čitateľoch, podujatiach a to až dodnes.

V roku 1986 po rekonštrukcii tohto krídla budovy MsÚ sme mohli tvorivejšie pracovať, aj pre dostatok miesta. Získali sme granty cez rôzne nadácie, z ktorých sa mohla dopĺňať čiastočne modernejšia technika. Rozšírili sme činnosť o niektoré nie síce profesionálne knihovnícke činnosti, ale zato s finančným prínosom do rozpočtu a to burza – antikvariát, kníhkupectvo, servis mestského rozhlasu.

Dnes je nám tu už pomaly tesno, pribudla malá výstavná sieň, internetové služby pre verejnosť. Z organizovaných podujatí spomenieme len cyklické a to: súťaž pre mládež Dobšinského posolstvo a adekvátna „Mezei bokréta“ s vianočným vyhodnotením, Cena Mestskej knižnice v medzinárodnej súťaži Ex libris, literárne kaviarne so vzácnymi osobnosťami, výstavy, vernisáže a pod.

Veríme, že nás naši čitatelia – používatelia majú radi a zachovajú nám aj naďalej svoju priazeň, veď sme tu pre všetkých našich občanov.

Dnes počítame už nad 36 tisíc zväzkov, nad 50 tis. výpožičiek, 1200 používateľov , do 100 organizovaných podujatí. Sledujte a využívajte našu stránku a dozviete sa viac.

***

Tisztelt látogatók!

Szeretnénk önöknek közelebb hozni és röviden ismertetni a Városi Könyvtár tevékenységét. Könnyen megtámaszkodhatunk néhány történelmi mozzanatban.

A középkorban településünkön a megélhetési lehetöséget, a munkát az Eszterházy grófi család biztosította jobbágyok részére. Tulajdonképpen, már ekkor megtalálhatók az elsö könyvgyüjteményröl és könyvtáralapításról szóló dokumentumok.

A grófi család leszármazottja Eleonore Breunner EXLIBRISE– könyvjegye megtalálható a megörzött könyvekben.

Városunkban a további könyvgyujtemények 1903 –tól 1907-ig megtalálhatók voltak az Úri kaszinóban, ahol aztán 1940-ben Doktor Mozsáry József mint elnök     a § 4 alapszabályzata szerint aláírta a könyvtár megalakulásáról szóló dokumentumot.

1932-töl létrejött a református és katolikus magyar iskolai könyvtár, vagyis Református Elemi Iskola és Római Katolikus Népiskolában, továbbá a polgári iskola kis könyvtárral, vagyis a Magyar Királyi Állami Polgári Leány és Fiúiskolában.

1937-ben Komzsík József a Járási Ipartársulat megalakulásákor létrehozott egy kis kézikönyvtárat, mely szakirodalomból állt.

1939-ben a Téli Gazdasági Iskolában és a mezögazdasági Szaktanácsadó Állomáson hoztak létre szakirodalomból álló könyvtárat. Ezek a könyvek az iskolai könyvtárakból késöbb zselízi családokhoz kerültek az intézmények értékes pecsétjével ellátva.

A II. világháború végén a Zselízi Kaszinó lebombázásakor a még megmaradt könyvek magánkézbe kerültek/ máig is ott vannak/.Sajnos hozzánk ebböl az értékes gyüjteményböl nem jutott semmi.

A háború után az ötvenes években jöttek létre az elsö könyvtárak. Zselíz város akkoriban járás volt, és a könyvtár is Járási Népi Könyvtár elnevezést kapta, és az épület a fötéren volt. Fennmaradt az akkori eredeti pecsét és a könyvállomány jegyzéke. Fényképek örzik az emléket és az elsö igazgatónö emlékét, aki Herz Erzsébet volt.

1960-ban megszüntünk járás lenni, ezáltal könyvtárunk Városi Népi Könyvtár lett és késöbb új épületbe költözött a Béke utcába, az egykori Járási Bíróság helyére- két alkalmazottal.

A további éveket már a Városi krónika is feljegyezte , a könyvállomány száma, a kölcsönzés és olvasók száma is fel van pontosan tüntetve.

1986-ban Városi Hivatal épület részének rekonstrukciója után elfoglalhattuk ezt az épületrészt nagyobb és több helységgel, melyet lassan modern technikai berendezéssel is feltudtunk szerelni /támogatások segítségével/.

Tevékenységünket bövítettük, nem éppen a profeszionális könyvtári munkával, például antikvárium – könyvüzlet és a városi hangszóró használata. Szükség volt erre a pénzügyi bevételre költségvetésünk bövítéséhez, hogy fennbírjuk magunkat tartani.

Lassan már ezeket a helységeket is kinöjük, kiállítótermet hoztunk létre, internet szolgáltatással rendelkezünk.

Rendezvényeink közül megemlíteném az ifjúság részére már sorozatosan, évente megrendezésre olvasó versenyt: Dobšinský üzenete a szlovák iskolások részére és a Mezei bokréta cím alatt / mely a Csontos Vilmos verscímét viszi/ a magyar iskolások részére, mely Karácsony elött van ünnepélyesen kiértékelve.Továbbá a Városi Könyvtár díja az EXLIBRIS nemzetközi versenyben, a már hagyományos irodalmi kávéház rendezvényeink híres személyekkel, kiállítások stb.

Reméljük, hogy olvasóink szeretnek minket – továbbra is hüek hozzánk, hiszen a lakosságért müködünk városunkban.

Köszönet a támogatásért amit a város  és önkormányzat részéról kapunk, melyet már most értékelünk és nagyra becsülünk.

Könyvtárunk könyvállományának száma több mint 36 ezer, a kölcsönzések száma 50 ezer felett van. Az olvasók száma 1200, és a rendezvények száma közel a százhoz.

Kövessék figyelemmel weboldalunkat és tudjanak meg többet a Városi Könyvtárról és eseményeiröl.